ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK |
|
|
Kérem olvassa el |
ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK |
|
|
Rövid áttekintés |
Az atombomba |
Atomenergia |
|
Az uránatomok hasadása nyomán energia szabadul fel - ez a hasadás. Ezzel az eljárással valósínűleg évszázadokra fedezni tudnánk energiaszükségleteinket. Az atomreaktorban rejlő nagy kockázati tényező azonban sokakat elgondolkodtattak. A sugárzó hulladék elhelyezése is további környezeti veszélyeket rejt.
Az atomenergiát katonai célra is használják lásd: atombomba. |
Geotermikus energia |
|
|
A föld belsejében melege vulkánok, gejzírek és hőforrások formájában tör fel a felszínre. Ennek az energiaforrásnak évente 15%-kal nő a szerepe. Ha a geotermikus energiát a gazdasági élet számára is hasznosítható energiaforrássá kívánjuk alakitani, igen mélyre kell fúrnunk a kőzetben. Az Alföldön hévíkutak melegvizével üvegházakat fűtenek és a távfűtésben is hasznosítják a kutakból felszíre jutott víz melegét. |
A tengerek |
|
|
Az árapály energiájának kihasználására gátakat lehet emelni a folyótorkolatokban. A dagály feltölt egy medencét, amelyből apály során turbinák meghajtásávalléphet ki a víz, miközben áramot termel. Ily módon a föld energiaszükséletének 0,5%-át lehetne fedezni. Ennek az energiaforrásnak a kihasználását leginkább Nagy-Britanniában szorgalmazzák. |
Napenergia |
|
|
A nap szinte kifogyhatatlan energiaforrás. A fotoszintézis során a növényvilág a nap energiáját hasznosítja szénhidrátok előállitására; az ember pedig árammá alakitja át a fényenergiát. A napenergia közvetlenül hasznosítható: a kaliforniai Mojave-sivatagban 2000 háztartást látnak el a napelemek. Még a mi szélességi körünkön is alkalmazhatunk napelemeket a háztartásban, és ezzel részben helyettesíthetjük a fosszilis energiát. |
Biomassza |
|
|
A fosszilis energiahordozókon kívül más szilárd anyagokból is nyerhetünk energiát. Ilyenek például a szerves hulladék, a trágya, bizonyos növények és a fa. Ezeket együttesen biomasszának nevezzük. Sok országban szemétégetőkbenégetik el a szemetet, de a legtöbb helyen nem hasznosítják ezt az energiaforrást.
|
Szélenergia |
|
|
A szélenergia hasznosításának kutatásában Dánia és Hollandia járnak az élen. Áramszükségletük bizonyos hányadát fedezhetnék kizárólag széllel hajtott turbinák szegítségével. Ezeket a modern szélmalmokat azonabn tucatjával kell felállítani, tehát sok helyet foglalnak, azonkívül meglehetősen hangosan üzemelnek. Ennek ellenére a szélenergia fontos energiaforrás, hiszen folytonosan megújul, tehát kimeríthetettlen, valamint teljesen környezetbarát. A kaliforniai sivatagokban már léteznek széllel hajtott erőművek. |
Fa |
|
|
A fejlődő országokban az emberek 70%-a számára a fűtés és világitás céljából elégetett fa jelenti a legfőbb energiaforrást. A világ sok részén a fát gyorsabb ütenben égetik el, mint amilyen ütenben az erdők telepítése halad. Ha a kitermelés a mai ledülettel folytatódik, 2010re mintegy 2,4 milliárd embert érint majd súlyosan a fahiány. A fa a igéyekhez képest rendkívül lassan megújoló energiaforrás. A katasztrófa elkerülése érdekében az egyes országoknak zöld sávot kell vonniuk a faéhes városok köré, hogy a mezőgazdaság és az ipar faigényét fedezni tudják. |
Vízi erőművek |
|
|
A gátakkal feduzzasztott folyók lezúduló vizének erejét áramtermelésre fordíthatjuk. Skóciában, Skandináviában és sok afrikai országban már ma is igy nyerik az energia nagy hányadát. A víz energiájának hasznosítása azonban hátrányokkal is jár. Már magának a gátépítésnek a költségei is hatalmas összegeket tesznek ki. Művelt földterületeket és értékes természeti tájakat kell hozzá elárasztani. Ráadásul a visszaduzzasztott szakaszon a meder fokozatosan hordalékkal töltődik fel, ezért az ilyen gátakat ritkán lehet negyven évnél hosszabb ideig használatban tartani. |
Mit tehetünk? - Van-e kiút? |
|
|
Egyetlen energiaforrás sem képes azonnal és egymagában felváltani a fosszilis energiahordozókat. A legtöbb alternatív energiaforrás túl kevés energiát szolgáltat, némelyek pedig ártalmasak a környezetre - bár egyikük sem szennyezi annyira a külvilágot, mint a szén, a kőolaj és a földgáz. A hagyományos energiahordozók káros hatásai elsősorban a savas esők és az üvegházhatás kialakulásában mutatkoznak meg. Az alternatív energiaforrások csak részben helyettesíthetik a meglévőket. Eggyesek attól is tartanak, hogy fosszilis energiahordozók nélkül életszívonalunk ismét az "özönvíz előtti" szintre zuhanna, és újra lovakat és ökröket kellene használnunk az élelem megtermeléséhez és a szállításhoz. |
Jövőnk kulcsa: a hatékony energiafelhasználás |
|
|
A fosszilis energiahordozókról nem kell egy csapásra lemondanunk, viszont meg tanulnunk hatékonyabban felhasználni őket. Ez röviden annyit jelent, hogy kevesebb energiahordozót kell jobb hatásfokkal hasznosítanunk. Ehhez azonban modernebb létesítményekre van szükségünk.
|
|