| MEZEI NYÚL!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Táplálék és táplálkozásmód
A mezei nyúl főként szürkületkor néz táplálék után. A talajhoz lapulva, fülét hátrasimítva közlekedik.
Lassan mozog, nem ugrál, gyakran csak egy-egy lépést tesz előre, hogy észrevétlen maradjon.
Étrendje jórészt fűfélékből és más lágyszárú növényekből áll, de megrágja olykor a gyökereket is.
A mezei és üregi nyúl emésztőrendszere alkalmazkodott a nagy tömegű növényi tápanyag emésztéséhez.
Puha állagú székletet ürítenek, amit újra megesznek. Ennek két előnye is van: az ürülékükben
baktériumok találhatók, amelyek révén a gyomorban a még fel nem tárt tápanyagok is megemésztődnek.
A puha széklet ismételt elfogyasztásával a tápanyagok tökéletesebben hasznosulnak.
Ezt követően a nyulak kemény állagú, gömb formájú székletet ürítenek, a „nyúlbogyót".
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Életmód
A mezei nyúl nyílt, de búvóhelyekben bővelkedő terepek lakója; különösen kedveli a megművelt tájat.
Réteken, legelőkön és szántóföldeken egyaránt találkozhatunk vele. Ez az eredetileg pusztai állat nem
idegenkedik a fenyérektől, a mocsaras, lápos területektől, a dűnéktől vagy az alpesi, akár 1500 méteres
magasságban fekvő élőhelyektől sem. A mezei nyúl - rokonával, az üregi nyúllal ellentétben -
nem készít üregeket. Napközben egy-egy védett helyen található gödörben pihen, amelyet gyakran
olyan alaposan kikotor, hogy egész testével elfér benne.
Ilyenkor hátsó lábai a gödör legmélyebb pontján nyugszanak; szőrzete pedig egybeolvad a környezet színével.
Ha az ellenség túlságosan megközelíti, egyetlen ugrással kint terem és elinal.
Karcsú teste és hosszú lábai a gyors menekülést szolgálják; a mezei nyúl könnyűszerrel el tud menekülni
legtöbb üldözője elől. Éles kanyarokkal, cikcakkos futással zavarja meg támadóját, eközben gyakran
keresztezi saját menekülési útvonalát.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szaporodás
A mezei nyúl szaporodási időszaka hosszúra nyúlik, de a legtöbb kisnyúl március és szeptember között
látja meg a napvilágot. A párzás fő időszaka tavaszra esik, ilyenkor láthatjuk a nyulakat verekedni és
kergetőzni: a hímek üldözik egymást a réten, a levegőbe ugrálnak, megkergetik és „megpofozzák"
a többi hímet, de a nőstényeket is. Maga a párzás meglehetősen heves aktus,
amelynek során a nőstény néha meg is sérül. Az anyanyúl többnyire 2-4 utódnak ad egyszerre életet,
és az év folyamán négyszer is fialhat. Az első alom rendszerint tavasszal jön a világra.
A fiatalok fűvel bélelt talajmélyedésben születnek.
Az üregi nyúllal ellentétben a mezei nyúl fiai szőrösen és nyitott szemmel jönnek a világra.
A fialást követően az anyaállat valamennyi kisnyúl számára külön vackot készít, ezt követően minden éjszaka egyszer felkeresi őket szoptatás céljából.
Jöttét halk füttyel adja a kicsik tudtára; a válaszhangok segítségével pedig könnyen rátalál a kisnyulakra.
A fiatal állatokat anyjuk már háromhetes korukban elválasztja.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
